Két fontos hír Bezdom Iván Napsugárút című regényével kapcsolatban: az egyik, hogy a kötethez immár mindenféle nemzetközi tranzakciós díj nélkül hozzá lehet jutni, ami azt jelenti, hogy Bezdom Iván és a Napsugárút most már valóban házhoz jön! A másik, hogy folynak a tárgyalások a könyvesboltokkal, így hamarosan a regény kapható lesz nagyobb áruházláncokban is. Így tehát minden olvasói igénynek igyekszünk megfelelni!!!

Közreadunk néhány részletet Bezdom Iván Napsugárút című regényből. Reméljük tetszik, és kedvet csinál ahhoz, hogy megrendeljék a kötetet, ami most már nagyon egyszerűen megoldható a www.novumpublishing.hu , vagyis a kiadó oldalán.

Az előző hírhez tartozik, hogy Bezdom Iván Napsugárút című regénye immár nem csak a kiadónál és a facebookon rendelhető, hanem egy budapesti könyvesboltban is megvásárolható, és a www.bookline.hu internetes könyváruház is felvette katalógusába.

A két évtizede működő laboratóriumhoz 80 PhD hallgató, 30 technológiai szabadalom, 600 tudományos publikáció, számtalan nemzetközi K+F program és piaci fejlesztés kapcsolódik. Az ünnepi sajtótájékoztatón Pálinkás József, akadémiai elnök és Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára méltatta az egyetem és az Ericsson együttműködését. Az államtitkár versenyképességi szerződési pályázat indítását jelentette be az eseményen, amelyre még Masat-1 is küldött üzenetet.

Az első tanév végéhez közeledik az a világon egyedülálló kezdeményezés, oktatóközpont, amely kiemelkedően tehetséges, ám nehéz sorsú cigánygyerekek képzésére jött létre. A tavaly szeptemberben indult vállalkozás március 14-én nyílt napot tartott, amelyen a sajtó munkatársai is meggyőződhettek arról, hogy az ide bekerült fiatalok nem csak zenei, hanem szociokulturális, életvezetési és sok egyéb más területen is rengeteget kapnak a központtól, amely Snétberger Ferenc gitárművész nevét viseli, nem véletlenül: az iskolát a szintén szegény sorból származó, ma már világhírű muzsikus álmodta meg és indította útjára.

Rendhagyó és eredeti ötletet dolgoztak ki a Zöldpont Egyesület és Szerkesztőség, a Budapesti Tájfutó Szövetség és a Zöldgömb Sport Klub szakemberei, akik úgy vélték, hogy a tájékozódási futás és a kultúra, a múzeumok világa nincs is olyan távol egymástól, mint ahogy azt első hallásra gondolhatnánk. A Budapest titkai – a múlt útvesztői programsorozatban tizenhárom iskola diákjai vettek részt, több mint ötezer nevezéssel. A gyerekek eljutottak többek között a Városligetbe, a Vajdahunyad várába, a Nemzeti Színházba, az Álltkartbe és a Millenárisra is. A verseny fordulóiról a Köznevelés is többször tudósított, annak eredményeit május 15-én hirdették ki.

Mi jut eszünkbe Dél-Afrikáról? Nelson Mandela? Az apartheid? A legutóbbi futball-világbajnokság? Az angol-búr háború? Netán a hatalmas kiterjedésű nemzeti parkok, vagy a fényűző, felhőkarcolókkal tűzdelt nagyvárosok? Igen, ezek mind eszünkbe jutnak, és sokaknak biztos még ennél is több. De mit tudunk a johannesburgi nyomornegyedekről, a napjainkig tartó faji elkülönülésről? Tudjuk-e hogyan telnek egy búr család hétköznapjai, egyáltalán tudjuk-e pontosan, mi az, hogy búr? Hogy milyen érzésekkel, milyen örökölt értékrenddel, világlátással nő fel egy búr kisgyermek, és hogyan egy fekete? Vajon ismerjük-e a bennszülött afrikaiak hiedelemvilágát, indulatait? Tudjuk-e, milyen titkos erők működtek (és talán működnek a mai napig) a hivatalos kormányzás árnyékában?

A címre adandó válasz egy gondolatkísérlet. Azoknak kíván egyfajta viszonyulási alternatívát kínálni, akik az új törvényt alapvetően elhibázottnak, rossznak, netán veszélyesnek látják, és úgy gondolják, annak megszavazásával negatív folyamatok indulnak be a magyar oktatásügyben.

A National Geographic honlapján közölt cikk szerint egyre többen valószínűsítenek ismételt földrengés-sorozatot Délkelet-Ázsiában, illetve a Csendes-óceán térségében. Erről az elmúlt napok híradásai is megerősítettek minket, a kutatások alapján azonban nemcsak e távoli helyeken, hanem Európa és Ázsia határán, Isztambulban is hatalmas földmozgásokat jósolnak.

A fogyatékossággal élők ne szegregáltan, elkülönülten, hanem integráltan jelenjenek meg a közmédiumok műsoraiban. A Médiatanács a fogyatékossággal élők érdekeit képviselő szervezetek vezetőivel tartott egyeztető megbeszélést a készülő Közszolgálati Kódex tartalmáról. A megbeszélést követő tájékoztatón elhangzott: a kódexben fontos elemként kell jelen lennie annak a gondolatnak, hogy a fogyatékossággal élők ne szegregáltan, elkülönülten, hanem integráltan jelenjenek meg a közmédiumok műsoraiban.

Günther Oettinger energiaügyekért felelős biztos az EP kérdésért felelős szakbizottság előtt arról beszélt, hogy a Japánban bekövetkezett katasztrófa kapcsán fel kell mérni az európai atomerőművek állapotát.

Egyedülálló rendezvényt szervezett március 10-én a WWF Magyarország és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a magyar EU elnökség hivatalos eseménysorozatának részeként. A cél az épületenergetikában és az ehhez köthető energiahatékonysági intézkedésekben rejlő potenciál EU-s szinten történő felmérése, valamint Magyarország számára átvehető példák megismerése volt.

A Bizottság tegnap (2010. március 8.) ismertette elképzeléseit egy versenyképes, kis szén-dioxid-kibocsátású Európa létrehozásáról. A "dekarbonizációs útiterv" felvázolja az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság megvalósításának lehetséges módjait, hogy 2050-ig 80–95 százalékkal csökkenhessen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

Nemzetközi becslések szerint a fejlett országokban a lakosság mintegy 30 százalékát, az idősek akár 60 százalékát is érinthetik a különböző alvászavarok. Részletes statisztika azonban nincs arról, hogy hazánkban valójában hányan is szenvednek alvásbetegségben. Szomorú, hogy többen igyekeznek figyelmen kívül hagyni a tüneteket és nem fordulnak szakemberhez, nem számolva a késői következményekkel.

Az aktív állampolgárságra nevelés kérdéseiről egyeztetett a civil szervezetekkel Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkára. Az Európai Unió soros magyar elnökségéhez kapcsolódó Civil Fórumot a Külügyminisztérium és Nemzeti Erőforrás Minisztérium szervezte 2011. március 10-én.

A Moszkitó időről időre nem csak élvezetes írásokkal kívánja szolgálni hűséges olvasóit, hanem hasznos információkkal is! Ezúttal az autós társadalom tagjainak nyújtunk jelentős segítséget abban, hogy megspóroljanak maguknak jó néhány tízezer forintot. A birtokunkba jutott ugyanis az országos traffipax-mérőhelyek listája, amelyet most boldogan teszünk közzé. Íme.

Hideg, de világos napon érkeztünk Újszilvásra. A takaros településen – a polgármesteri hivatalt és az iskolát keresve – csak kapkodtuk a fejünket jobbra-balra: a falu határában épp a templomot újítják fel, új tetőt kap, és szép, ízléses színekben ragyog; a faluba fordulva pedig széles bicikliútra leszünk figyelmesek, amelyen mosolyogva tekernek a helybéliek. A díszkövekből álló, az EU támogatásából megépült kerékpárút mellett rendezett árok húzódik, és egymást érik a takaros házak, szépen rendben tartott porták. Riportunk célja egy – talán az országban is egyedülálló – fűtési rendszer bemutatása, amelynek révén a település oktatási és egyéb önkormányzati létesítményeinek rezsije jelentősen lecsökkent, a település képe alapján azonban megállapíthatjuk: itt nemcsak az önkormányzat, hanem a legtöbb helyi lakos is fontosnak tartja lakókörnyezetét.

Közel háromezer aranypénz egy kiállítóteremben, sőt egy közepes méretű rézedényben is elfér, de amikor az ember elmélyül a tanulmányozásukban, fantasztikus történelmi kalandban, időutazásban lehet része. A Magyar Nemzeti Múzeum A kassai aranykincs elnevezésű időszakos kiállítására mindenképpen érdemes ellátogatniuk az iskolai osztályoknak, ugyanis – amellett, hogy a történelem kézzelfogható közelségbe kerül – számos izgalmas felfedezést tehetnek, és a kincs eredete kapcsán még egy kibontakozó krimi részeseivé is válhatnak. A Kelet-szlovákiai Múzeum nagyvonalú gesztusaként Magyarországra érkező kincset a Magyar Nemzeti Múzeum főosztályvezetőjével, numizmatikus-szakmuzeológusával, Dr. Torbágyi Melindával jártuk végig.