Herakleitosz szerint kétszer nem léphetünk bele ugyanabba a folyóba. A körtéri Aranykorsó sörözõbe viszont nemcsak hogy lehet, hanem érdemes is másodszorra belépni. Ekkor ugyanis szinte biztosak lehetünk benne, hogy Pascal, a hely huszonkilenc éves felszolgálója õszinte mosollyal, a nevünkön szólítva üdvözöl bennünket, és kérdezés nélkül rakja elénk kedvenc italunkat.
Az Aranykorsóban nincs karaoeke show, sem élõ zene vagy sztriptíztáncosnõk. A kocsma mégis szinte mindig tele van, a vendégek nagy része visszajár. Pascal , a kocsma pincére otthonról hozta magával a vendéglátás iránti szeretetét. Apja és nagyapja is ebben a szakmában dolgozott, kisgyerekként már ott segédkezett a család sörözõjében.
Mindig fehér ingben és fekete nadrágban várja a vendégeket, úgy gondolja, hogy egy felszolgáló kiszolgál, és nem alázkodik meg. „Csak addig hajolsz meg, ameddig a napraforgó: méltósággal, csak a nap felé”. - A vendégeknek szükségük van a törõdésre, a kiszolgálásra. Budapesten gyakran tapasztaljuk, hogy unott tekintetû, a szakmáról mit sem tudó pultosok rakják elénk a sört – mondja, mjad mosolyogva elénk rakja a sört.
Ezeknek az embereknek csak ugródeszka a felszolgálás, Pascallal szemben nem tekintik hivatásuknak azt, amit csinálnak.
- A jó pultos egyben jó pszichológus is – vallja Pascal. Nem csak látszatból beszélgetünk az emberekkel, tényleg érdekelnek a problémáik. Ezt persze nehéz lelkileg feldolgozni, a magánéletünk rovására megy.
Mindezt valamennyire pótolja az az összetartás, ami az itt dolgozók között kialakult: együtt ünneplik a születésnapokat, a karácsonyt, amiben tudják, kisegítik egymást.
Itt mindenki megfordul – mesél a vendégkörrõl Pascal. Járnak ide mûvészek, tanárok, újságírók, reggel az iskolába tartó diákok nálunk fogyasztják el a capuccinójukat. Éjszaka persze különösebb dolgok is elõfordulnak.
Egyszer három lány felállt az asztalra, és félig meztelenül táncolt. Nehéz volt úgy leszedni õket, hogy közben ne sértõdjenek meg. Másik alkalommal egy Monte Carloban élõ milliomost kellett rendre utasítani, mert nem megfelelõ stílusban beszélt a személyzettel. A vetkõzõs lányok, és a milliomos azóta is visszajárnak, immár némileg megszelídülve, köszönhetõen a jól alkalmazott pszichoterápiának.
De ha már a sörnél és a pszichoterápiánál tartunk: az egyik törzsvendég szerint a két dolog közös halmaza az ellazulás. Ellazulni pedig nem cask az Aranykorsóban lehet, hanem egy másik körtéri vitrin mögött is, mégpedig a fodrászüzletben.
A bõrfotelekben bozontos hajzatú alakok várakoznak. Akárcsak mi. Kint, a fátyolfüggönyön túl hatalmas munkagép hordja a robbantás törmelékét, a járókelõk kíváncsian tekintgetnek be a körtéri fodrászüzletbe, és látványosan elfintorítják az arcukat, amikor valaki a frissen beállított frizurájával kilép.
Mellettünk két bozontos hajzat halkan beszélget. A halk beszélgetésbe mi is belehallgatunk.
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
