Az õszi helyhatósági választások után végre cigány kisebbségi önkormányzat is alakult Szentendrén, így a kistérségi roma együttmûködés fokozódhat. Bár anyagi támogatást a képviselõ-testület még nem szavazott meg a cigányságnak, õk már országos méretû összefogásban gondolkodnak a frissen, de vitatható körülmények között megválasztott cigányvajda ellen.
Kevés olyan népcsoport van hazánkban, amelynek belsõ életérõl, szervezetérõl olyan keveset tudunk és amelyrõl annyi téves információnk lenne, mint a hazai roma közösségekrõl. Szentendrén a rendszerváltás óta elsõ alkalommal idén, az októberi helyhatósági választásokat követõen alakult cigány kisebbségi önkormányzat, amely céljául tûzte ki, hogy a helyi romákat lakáshoz, de mindenekelõtt munkához juttatja, s amely ápolni és õrizni szeretné a lovári nyelv és a cigány kultúra hagyományait.
Bár az önkormányzattól eleddig anyagi segítséget nem kaptak, bíznak benne, hogy legalább a kultúra területén lesz némi elõrelépés 2007-ben. A roma közösségek életét azonban országos szinten is felkavarta egy õszi esemény, mégpedig az új, országos cigányvajda megválasztása. Ez ellen tervez tiltakozást a kistérségi romák szövetsége is.
Lakatos Kálmán, a szentendrei cigány kisebbségi önkormányzat elnöke így foglalt állást az ügyben: az október 28-án országos cigányvajdává választott Kállai Csaba idegen test a magyarországi romák szervezetében, mert Napóleon császárhoz hasonlatosan „önjelölt uralkodóként” lépett fel, és tulajdonképpen saját magát avatta be ebbe a tisztségbe.
Emiatt a dunántúli romák már novemberben tartottak egy országos méretû tiltakozó gyûlést, amelyben elhatárolódtak Kállaitól, de Lakatos Kálmán tervezi, hogy újra országos összejövetelt valósít meg, ahová minden oláh cigány elöljárót elhív, hogy közösen támadják meg az oláh cigányok nevében a vajda tisztségét viselõ „kiskirályt”.
Lakatos Kálmán ezzel magyarázza terveit: „Tudni kell rólunk, hogy a cigányság különbözõ csoportokra oszlik – oláh cigányokra, akik a lovári nyelvet beszélik, romungrókra, akiknek a legtöbbje elmagyarosodott, beásokra, akik zömében Romániából származnak, és még sok kisebb csoportra.
A most önmagát megválasztott vajda egy romungró cigány, de az oláhok vajdájává nevezte ki magát, pedig nekünk a cigány törvény értelmében rendes bíráink vannak. Ezek döntenek a vitás ügyekben, négyen-öten vannak, és mindig a legtapasztaltabb, legalább negyven-negyvenöt éves családfõket választják meg ebbe a tisztségbe. Akit a köznyelv vajdának nevez, azok csak a saját törzsükben ítélkezhetnek, helyi szinten.
Az állítólagos vajdával nem csak az a baj, hogy nincs még negyven éves sem, hanem hogy az egész országra ki akarja terjeszteni a hatalmát.”
Az oláh cigányság célja az, hogy a megyei elnök (az úgynevezett „guba”) által kreált vajdát az unió és a magyar miniszterek ne támogassák, mert a lovári nyelvû oláh cigányok – akik hazánkban és a térségben is jelentõs túlsúlyban vannak – nem ismerik el a hatalmát.
Új választást akarnak, ahol romungró helyett oláh cigányt választanak, olyat, akit valóban elfogadnak. A gyûlést januárra vagy februárra tervezik.
Most már csak az a kétséges, mennyire tudják majd érvényesíteni az érdekeiket egy roma összefogás révén.
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
