Barlangbotrányok Budapesten

Magyarországon valami nagyon nem stimmel a barlangok körül. Nem arról van szó, hogy a természeti képzõdmények nem lennének megfelelõek, sõt, nagyon is azok, kevés ország büszkélkedhet annyi gyönyörû föld alatti járattal, mint hazánk. Budapest meg egyenesen világszenzáció, hiszen nincs még egy olyan nagyváros, ahol ennyi barlang, termálforrás és fürdõ lenne. De mi nem hogy nem becsüljük meg ezeket a turisztikai szempontból is kiaknázható kincseket, hanem elképesztõen mostohán bánunk velük. Összeállításunkból kiderül, hogy miért.

Évekkel ezelõtt az a szerencse ért, hogy Magyarországon elsõként számolhattam be a budapesti Lukács fürdõ fölötti Molnár-barlang felfedezésérõl egy azóta már jobb létre szenderült fõvárosi napilapban. Akkor egy elhivatott barlangász, barlangi búvár, Kalinovits Sándor mesélt a varázslatos képzõdményrõl. A világ legnagyobb föld alatti vízzel telt üregére bukkantak ugyanis, amelynek még a feltérképezéséhez is több kilométernyi kötélre volt szükség.

A búvárok saját maguk fedezték a költségvetéseket, a fõváros, a természetvédelmi hatóságok, vagy a környezetvédelmi hivatal még csak tudomást sem vett róluk!

Kénytelenek voltak az általuk készített fényképek közlési jogát eladni egy külföldi tudományos magazinnak. A lapnak köszönhetõen hamarosan az egész világsajtót bejárták a képek, a tudományos világ pedig évekig beszélt a magyar felfedezésrõl. Kalinovits Sándorral azóta többször is beszéltem, folyamatosan pénzhiányra panaszkodott, a legtöbbször igen elkeseredett volt a hangja.

A búvárok saját maguk fedezték a költségvetéseket, a fõváros, a természetvédelmi hatóságok, vagy a környezetvédelmi hivatal még csak tudomást sem vett róluk!

Most pedig az derült ki a híradásokból, hogy a Molnár-barlangot nemsokára beépíthetik, a természetvédelmi hatóság már kiadta az engedélyt a munkára, és ha az örökségvédelmi hivatal is rábólint, végleg elzárhatják a világ legnagyobb hévizes barlangját.

Nagyszerû!

Lássuk, vajon miért van szükség erre az elképesztõen esztelen döntésre! Hát nem szállodát építenek éppen a barlang fölött? A hotelt a II. kerületi Frankel Leó útnál tervezik. Az építési engedélyt - a természetvédelmi engedélyek után - egyszer már kiadta az örökségvédelmi hivatal. A döntést szerencsére megtámadta a barlang felfedezõje.

A barlangászok elmondták, három rendelet is megtiltja, hogy itt épület létesüljön. Ennek fényében több mint érthetetlen, hogy vajon miért adta ki újra az építési engedélyt a Természetvédelmi Hivatal és miért készül azt megtenni az örökségvédelemi hivatal is. Tán csak nem merül fel a korrupció gyanúja? Mert egyébként nehéz elképzelni, hogy miért oly engedékyenek azileltõhatóságok.

Nem csak néhány elvakult környezetvédõ akciójáról van szó, ha ugyanis megépül a hotel, a barlangot valószínûleg soha többet nem lehet feltárni.

Fontos hangsúlyozni, hogy ebben az esetben nem csak néhány elvakult környezetvédõ akciójáról van szó, ha ugyanis megépül a hotel, a barlangot valószínûleg soha többet nem lehet feltárni.

Csakhogy érzékeltessük az ügy jelentõségét: ez olyan, mintha mondjuk a Plitvicei vízesésekre vízerõmûvet építenének.

Elképesztõ az is, hogy a Gellért-hegyen nemrég egy luxusvilla-építés során felfedezett kristálybarlangot (már a neve is milyen gyönyörû, hát még a benne talált csillogó kõzetek!) befalaztatta a beruházó, és csak az országos médiavisszhang után kezdtek egyáltalán tárgyalni (!) arról, hogy szorgalmi utat létesítsenek a páratlan természeti képzõdményhez, ami egyébként a törvény szerinti kötelességük lett volna. Nevetséges és felháborító továbbá, hogy a cég õrzõ-védõ emberei nem engedték be a hatóságokat a területre.

A Lukács fürdõt is tápláló barlang páratlan természeti kincsei és élõvilága örökké elveszhet a számunkra.

A kristálybarlangot féltõk az utóbbi esetekbõl kiindulva azt szeretnék, ha a környezetvédelmi miniszter a világritkaságnak számító barlang felszínét is határozatban nyilvánítaná védetté.

***

Ha már barlangokról van szó, jó hír viszont, hogy az ötven éve felfedezett Abaligeti-barlang és a szomszédságában található Denevérmúzeum a jubileum alkalmából az 50%-os kedvezménnyel látogatható november 17-én.

A Mecsek északnyugati lábánál fekvõ Abaliget nevezetessége a hegység leghosszabb és legrégebben ismert barlangja, amelynek látogatására 1957 óta van lehetõség szervezett formában.