Ne adják ki az adatokat! - Orvosok az otthonszülésrõl

„A szüléssel kapcsolatban is megillet mindenkit az a jog, hogy orvosi kezelése során keletkezett személyes adatait, egészségi állapotára vonatkozó információkat senki semmilyen módon ne hozza nyilvánosságra. Tekintettel arra, hogy Magyarországon a tervezett otthonszülést vállalók száma viszonylag kicsi, minden olyan szülõnõt könnyen azonosítani lehet” – olvasható többek között az Orvosok a Szabad és Biztonságos Születésért elnevezésû társaság lapunkhoz is eljuttatott nyilatkozatában.

A nyilatkozatot tíz orvos írta alá, de névtelenül számos szülész-nõgyógyász szakorvos is támogatja. Õk együttesen arra kérik a kórházakban és a mentõszolgálatnál dolgozó orvosokat és szakdolgozókat, hogy a hatályos magyar törvényeknek megfelelõen semmilyen információt ne szolgáltassanak a sajtó részére, kivéve, ha erre pácienseik fel nem hatalmazzák õket, vagy ha az igazságszolgáltatásban konkrét ítélet született.

Mindez ugyanúgy vonatkozik az utóbbi idõben nagy port felvert sem dr. Geréb Ágnes ügyére, valamint más, az otthonszüléssel kapcsolatban közremûködõ orvos, szülésznõ szakmai döntéseire is.

Indoklásuk szerint ugyanis az orvosi tevékenységgel kapcsolatban is mindenkit megillet az ártatlanság vélelméhez, illetve a jó hírnévhez való jog, amelyet a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexe is külön hangsúlyoz.

A nyilatkozat kitér azokra a kockázatokra is, amelyek az otthonszüléssel járnak. A nemzetközi szakirodalmi adataira hivatkozva azt állítják, hogy az ugyanolyan biztonságos, mint a kórházi szülés, amennyiben a várandósság alacsony kockázatú. Az egyetlen lényeges különbség a két hely között az, hogy a kórházban a mûszeres beavatkozások és a szövõdmények gyakorisága statisztikailag jelentõsen nagyobb.

Ami a sajtóban az utóbbi hetekben nyilvánosságot kapott, otthonszülés során kialakult szövõdményeket illeti, az orvosok szerint azok kórházi körülmények között is elõfordulnak, mégpedig nagyobb gyakorisággal, mint otthon. A szakirodalmi adatok alapján egyértelmû, hogy például vállelakadásban sajnos ugyanúgy meghalhat egy baba kórházi körülmények között, mint otthon.

A szövõdmények nyilvánosság elõtti kitárgyalása tehát véleményük szerint nem csak etikátlan és jogtalan, de félrevezetõ is, mert azt a téves benyomást alakítja ki, mintha az otthonszülés során gyakrabban fordulnának elõ, pedig ennek pont az ellenkezõje igaz. Hozzáteszik, hogy az otthoni körülmények között született gyereket édesanyja nagyobb valószínûséggel tovább tudja szoptatni, mint a kórházi körülmények között született csecsemõt.

Az anyatejes táplálás hosszabb idõtartama pedig alapvetõen befolyásolja a gyermek egészségét, javítja az életkilátásait és csökkenti például az allergiás betegségek kialakulásának valószínûségét is.

Fontosnak tartják, hogy az otthonszülés nem csak a szülés helyének szabad megválasztását jelenti, hanem annak a lehetõségét is, hogy a szülõ nõ szabadon határozza meg a szülés lefolyását, melyben a jelenlévõk segítik és kísérik õt.

Otthon nincs szükség szakorvosi jelenlétre: a szülést jól képzett, nagy tapasztalattal rendelkezõ bába kíséri, sem szülész szakorvos, sem gyermekorvos nincs jelen a szüléseknél. A sajtóból többször felbukkanó hírekkel ellentétben nincs szükség arra sem, hogy a ház elõtt mentõautó parkoljon.

Ez a gyakorlat Nyugat-Európában és Észak-Amerikában. A kórházi protokollok nem alkalmazhatók az otthonszülésre. Az otthonszülésre vonatkozó szakmai útmutatók kidolgozása azoknak a szakembereknek a feladata, akik otthonszüléseket kísérnek. Mint ahogy az orvost, a bábát is megilleti az a jog, hogy szaktudására és tapasztalatára alapozva - szakmai kompetenciáján belül - önálló döntéseket hozzon.

Szükség van viszont arra, hogy a közeli kórházban haladéktalanul és hátrányos megkülönböztetés nélkül ellássanak minden olyan anyát (és újszülöttet), aki szül(et)ését otthon kezdte meg. Az otthonszülést végzõ szakszemélyzet és a kórházi szakdolgozók, orvosok közötti együttmûködés feltételeit jogi eszközökkel kell megteremteni. Fontos, hogy az ellátást megkezdõ szakemberek is elkísérhessék a szülõ anyát és gyermekét a kórházba, sõt, hogy ellátásukban a kórházban is részt vehessenek.

„Szülése optimális helyének (környezetének) megválasztása mindenkinek alapvetõ joga. Ez a jog csak akkor korlátozható, ha a szülés (megszületés) helyszíne a szülõ nõ, illetõleg a megszületõ gyermek életét, egészségét az ésszerûen vállalt kockázatot meghaladóan, bizonyítottan és jelentõs mértékben veszélyezteti” – fogalmaznak a nyilatkozatban.

„Mi nem bíztatunk senkit arra, hogy otthon szülje meg gyermekét, de elvitathatatlannak tartjuk azt a jogot, hogy ezt mindenki maga döntse el, csakúgy mint azt, hogy ki(ke)t hív segítségül szüléséhez. Ehhez a döntéshez mindenkinek felelõsen tájékozódnia kell saját-, és születendõ gyermeke egészségi állapotáról illetve a rendelkezésre álló választási lehetõségekrõl és azok kockázatairól” – állítják az aláírók, név szerint:

Dr. Lobmayer Péter MSc (p.lobmayer@sussex.ac.uk) epidemiológus, közegészségtan-járványtan szakorvos
Dr. Szebik Imre PhD (Imre.szebik@freemail.hu) bioetikus, jogi szakokleveles orvos
Dr. Balogh Mónika, általános orvos
Dr. Geréb Anna, gyermekgyógyász, transzfuziológus szakorvos
Dr. Geréb Györgyné gyermekgyógyász szakorvos
Dr. Kovács Antal általános orvos
Dr. Németh Mónika Katalin általános orvos,
Dr. Páll Katalin Anna orvos,
Dr. Papp Huba fogszakorvos,
Dr. Szelelki Annamaria orvos (gajeszeli@freemail.hu)