bezár X
Nagy Moszkit�
Az ajánlott cikk címe:
Nem érdekel minket, hogy mit eszünk
Az Ön neve: 
Az Ön e-mail címe: 
A címzett neve: 
A címzett e-mail címe:  *
Üzenet: 
 

hirdetés
  2013. 05. 24.
  Eliza, Eszter, Hanna, Mária, Marietta, Szimónia
Elzetes
Begyjtttk (archvum)
Nagy Moszkit�
A    h é t   k é p e :
A nap képe
Moszkitó extra:
MoszkitóKiscsípések
MoszkitóNapi pszicho
MoszkitóMegeszem a hamutálat
MoszkitóSzómagyarázó Moszkitó
MoszkitóHagymahámozó
MoszkitóHol-a-szkóp roulette
MoszkitóMoszkirtó
MoszkitóMoszkirodalom
Fotógalériák
Apró Moszkitó
Írj a Moszkitónak
A Nagy Moszkitó ajánlja
A Nagy Moszkitót kezdõlapnak
Hozzáadás a kedvencekhez
Mit szívunk? >
Nem érdekel minket, hogy mit eszünk

Míg az élelmiszerek szavatossági idejét a visegrádi országok polgárainak közel háromnegyede ellenõrzi vásárláskor, addig a termékösszetevõket csak a fogyasztók alig több mint fele nézi meg – derül ki a TÁRKI és az Image Factory közvéleménykutatásából.

Mind a négy országban többségben vannak a tudatos vásárlók, azonban a csehek és a szlovákok inkább az adott termékektõl teszik függõvé a mustrát, a magyar és lengyel „gyanakvó alapossággal” szemben. Megdöbbentõ, hogy a magyar és a lengyel vásárlók közel negyede soha nem nézi meg, mit tartalmaz az általa vásárolt étel. Pedig a hazai fogyasztók gyanakvását az évrõl-évre egyre nagyobb piaci értékben elõforduló élelmiszerhamisítási botrányok is erõsíthetnék.

Míg a politika az ellenõrzéséket végzõ intézmények folyamatos átalakításával próbál lépni a biztonságos élelmiszerek érdekében, addig a mértékadó piaci szereplõk egyre több alkalommal szólalnak fel a büntetõjogi szigorítás mellett. Nem csoda, hiszen az élelmiszeripar tisztességes szereplõinek milliárdos károkat okoznak az egyre gyakoribb átcímkézési és hamisítási ügyek – állapítja meg a legújabb Társadalmi Klíma Riport.

Nincs jelentõs különbség a visegrádi országok élelmiszervásárlási szokásai között. A magyarok 77, a csehek 76, a lengyelek és szlovákok 75-75 százaléka vizsgálja meg több-kevesebb rendszerességgel az élelmiszerek szavatossági idejét. A gyakoriságban azonban már felfedezhetõ különbség. Amíg minden harmadik magyar és lengyel vásárló ezt minden alkalommal megteszi, addig Csehországban és Szlovákiában ez csak minden ötödik fogyasztóra igaz.

A csehek 55, a magyarok 53, a lengyelek 51, míg a szlovákok 50 százaléka ellenõrzi rendszeresen, hogy az általa vásárolt termék milyen összetevõket tartalmaz. Minden negyedik magyar és lengyel polgár soha nem ellenõrzi, hogy az általa vásárolt élelmiszer mibõl készül, Szlovákiában minden ötödik, míg Csehországban minden hetedik polgárra jellemzõ ez a kevéssé tudatos fogyasztói viselkedés.

A magyarok esetében a kutatási eredmények megerõsítették a sztereotípiákat: a nõk gondosabbak és körültekintõbbek az élelmiszervásárlásnál, mint a férfiak. A nõk 82, míg a férfiak 72 százaléka ellenõrzi rendszeresen a szavatossági idõt. A felmérésbõl az is kiderült, hogy minden hatodik háziasszonynak érdemes megvizsgálnia, amit a férje vásárol, hiszen a férfiak 16 százaléka soha nem ellenõrzi romlott-e az általa megvásárolt élelmiszer.

A kutatás alapján, a Budapesten élõ fogyasztók bizonyultak a legtudatosabb élelmiszervásárlónak. A fõvárosban a vásárlók 85 százaléka ellenõrzi rendszeresen a szavatossági idõt, a vidéki városokban és a községekben ez az arány 75%. A fiatalok és a középkorúak között nincs jelentõs különbség abban a tekintetben, hogy milyen rendszerességgel ellenõrzik a megvásárolni kívánt terméket, szemben az idõsekkel, akik jóval kevésbé tudatos vásárlónak bizonyultak. Tíz fiatalból és középkorúból nyolc rendszeresen ellenõrzi a szavatossági idõt, míg a nyugdíjasoknál kevesebb, mint tízbõl heten teszik meg ugyanezt (67%).

Az iskolai végzettséggel párhuzamosan nõ a vásárlói tudatosság: több mint másfélszer annyi diplomás figyel oda az élelmiszerek összetevõire, mint a maximum 8 általánossal rendelkezõ vásárlók, akik körében 35% azok aránya, akik soha nem vizsgálják meg, hogy mit tartalmaz a megvásárolt élelmiszer, és ötödük soha nem ellenõrzi a szavatossági idõt.

Az évi, közel 3500 tonna lefoglalt és megsemmisített, lejárt szavatosságú, meghamisított vagy egyszerûen csak egészségre veszélyes élelmiszerrel kapcsolatos botrányok gyakran kerülnek a lapok címlapjára, vagy válnak a híradók vezetõ híreivé. A média érdeklõdése azért is növekszik jelentõsen, mert a korábbi évek „spontán” ételmérgezési ügyeit felváltották a tömegesen elõforduló szándékos bûncselekmények.

A politikai erõk nagy figyelmet szentelnek az élelmiszerbiztonsági kérdéseknek, hiszen ezen a területen egyszerûen fogalmazhatnak meg biztonságpárti üzeneteket a választóknak. A Fidesz decemberre hosszú távú pártprogrammal elõállni szándékozó „Jövõnk vitasorozata” önálló fejezetet szentelt a kérdésnek, míg a kormány frissen indított „Fair Play” kampánya a feketegazdaság visszaszorítását az élelmiszerpiac terén is lényegesnek tartja.

Az eddigi legnagyobb hazai élelmiszerhamisítási botrány – a tavaly decemberi M.E.G.A. Trade-ügy – idején az ellenzék és a piaci szereplõket képviselõ egyes terméktanácsok is követelték a büntetõtörvénykönyv szigorítását, ez azonban a mai napig nem következett be. A kormányzat a helyzet súlyosbodására idén az élelmiszerbiztonságot felügyelõ intézményi háló szinte már menetrendszerû átszervezésével reagált, a központosított szervezet irányítását földmûvelési tárcához rendelte, és kilátásba helyezte az önálló élelmiszerbiztonsági törvény megalkotását.

A 2007 októberében felállt új szervezet egységesíti az állategészségügyi hatóságok és a tisztiorvosi szolgálat erõit a fogyasztók védelme érdekében. Nem könnyû az intézmények munkájának értékelése. Nem egyértelmû ugyanis, hogy a kevesebb napvilágra került eset, vagy éppen a nagyobb mennyiségben megtalált veszélyes áru jelenthet nagyobb nyugalmat a fogyasztóknak.

Az élelmiszerekkel kapcsolatos bizonytalanságok a tisztességes piaci szereplõknek ártanak a legtöbbet. Nemcsak a feketegazdaság az élelmiszeriparon belül közel akár 40 százalékosra becsült arányán keresztül éri kár a termelõket, de a keresletet visszaszorító folyamatos botrányok is megtizedelik az ágazat bevételét.

A piaci szereplõk azonban felismerték a kommunikációs és márkaépítési lehetõséget abban a tényben, hogy éppen az import élelmiszerek kapcsán történik a legtöbb visszaélés. A húságazat több kampányt is indított annak bizonyítására, hogy az ellenõrzött hazai húsáru a biztonságos választás.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kiszabott, összesen több száz milliós nagyságrendû bírságok sem bírnak kellõ visszatartó erõvel, mivel a várható tisztességtelen profitból bõven fedezhetõek. Ráadásul, számos jogi kiskapu teszi lehetõvé, hogy a rajtakapott vállalkozások folytassák jogsértõ tevékenységüket.

A bírságok további emelése mellett a nyilvánosság lehetne a megfelelõ visszatartó erõ: egy olyan feketelista, amin egyértelmûen kiderül, hol, milyen visszásságokat találtak az ellenõrzések során. 2007 elején maga Péterfalvy Attila adatvédelmi biztos is felhívta a figyelmet arra a problémára, hogy az állat- és növényvédelmi intézetek vizsgálati eredményei – bár közérdekû adatok – nem megismerhetõek.



A Nagy Moszkitó Nagy Moszkit�  cikk küldése Nagy Moszkit� elk�ldi 2007-11-27 07:05:16
 
Szóljon hozzá
Név: 
   
E-mail: 
   
Hozzászólás: 
   
A hozzászólások csak moderálás után jelennek meg!
 

Keres 
Mit szívunk? rovat
5 legfrissebb cikke
 - Vicces lányos fail gyűjtemény
 - Fail gyűjtemény 2
 - Traffipaxok országszerte
 - Másképp kell hajózni a felmelegedés miatt
 - Elektromos autók Amerikában és Európában
Fut�f�ny
Dzsingisz kán földjén
Moszkvából robogtunk a Transzszibériai expresszel a tajgán keresztül a Bajkál-tóhoz, onnan pedig ezen vasútvonal Transzmongol ágával tovább a sztyeppévé változó tájon. Mongólia. A világ egyik legszárazabb országa, a világ egyik legszárazabb sivatagával, a méltán híres Góbival. Ehhez képest megérkezésünkkor egy álló napig szakadt az esõ, és az orosz határon még egy tornádót is megcsodálhattunk. Ennyit a szárazságról.
Pár beszéd - II. rész
Javában dübörög a kampány, nemrég épp a nagy vitát követhette figyelemmel az ország. A Moszkitó hûen elveihez ebbõl a hókuszpókuszból kimarad, sõt, igyekszik rávilágítani annak nevetséges voltára. Íme egy dráma, amelynek a szereplõi magyar politikusok, amiket mondtak, így mondták - Zombory Máré barátunk gondolt egyet, és egymás mellé rakta a lõzungokat. Hát ez sült ki belõle...
Valami nagy katarzis kellene…
Bordán Irén örök megújuló: 1976-ban került ki a Színmûvészeti Fõiskoláról, de már elõtte is számos darabban és filmben szerepelt. Amikor 1981-ben New Yorkba költözött, új életet kezdett. Ugyanezt tette 2002-ben is: ekkor döntött úgy, hogy végleg hazatér a „Nagy Almából”, ahol, mint mondta, huszonegy évig csak vendégségben volt. Hisz a törvényszerûségekben, és semmit nem bánt meg.
Szabad prédává válhatnak a budapesti erdõk
Nem titokban, csak csendben fogadta el a Fõvárosi Közgyûlés a karácsonyi ünnepek elõtti szavazásán az új vagyonrendeletét . Ezzel gyakorlatilag szabaddá vált az út az éhes befektetõk és építtetõk elõtt a még megmaradt fõvárosi erdõk kiirtására – tájékoztatott a Levegõ Munkacsoport.
Van min javítanunk - Megjelent az OECD 2007-es Oktatási körképe
Magyarországon még mindig alacsony a felsõfokú végzettség szintje, a tanárokra háruló oktatási teher de a tanárok bére is az egyik legalacsonyabb az OECD-országokkal összehasonlítva, a középfokú oktatásban részt vett magyar felnõtt népesség aránya viszont az átlag felett van – derült ki többek között a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (Organization for Economic Co-operation and Development – OECD) Oktatási Igazgatósága által kidolgozott nemzetközi összehasonlító mutatókból, amelyeket – mint minden évben –, idén is az Oktatási körkép címû kiadványában tettek közzé.
Undok franciák, öntelt angolok - triumfáló brit lapok
A franciák a világ legundokabb, legkevésbé vendégszeretõ népe – derült ki egy angol kutatásból. Az angol napilapok a százéves háború idejére jellemzõ csúfolódásba kezdtek, de arról nem írnak, hogy honfitársaik Nagy-Britanniát egyetlen negatív kategóriába sem sorolták be – persze nem meglepõ módon.
Kelj fel, Laci! - Fogd a pénzt és fuss!” - segélykoncert
Horváth László trombitás 2005. április 13-án, 33. születésnapja másnapján gyomorszájától lefelé lebénult. Azóta életét kerekesszékhez kötötten éli. Az õ gyógyításáért szerveztek segélykoncertet július elsejére a budapesti Gödör Klubba.
Anomáliák a turizmus új valutája körül
Az üdülési csekk alapvetõen remek dolog: a belföldi turizmus új valutája, amely felpezsdíti az iparágat, adómentes és ezért mindenki nagyon örül neki. Van azonban vele egy kisebb hiba: senki nem ad belõle vissza, ezért a nagyobb címletek gyakorlatilag használhatatlanok.
Reménysugár - egy kicsivel szûkebb rádiusz
A Nagy Moszkit fotóriportere, Varga Imre több hónapon keresztül fotózta a Reménysugár rehabilitációs központ betegeit. Mentálisan és fizikálisan sérült embereket. A képekbõl készített kiállítás anyaga a Raiffeisen Bank és a Magyar Fotóriporterek Társasága összefogásával rendezett Emberség fotókiállítás második díját érdemelte ki.
Egy kedves fogadtatás Magyarországon – nekem és pénzemnek (ami nincs)
Érkeztem Magyarországba 2005 júliusban. Az elsõ benyomás amikor költözünk egy új országban, ahogy az emberek fogadnak. Itt a fogadás elég jó volt. Nem csak a feleségem családja, aki örült hogy visszahoztam a lányuk a magyar földre, hanem az emberek akivel találkozok nap mint nap.
Metropolita biciklista – Kelenföldtõl a Gellért térig
Legutóbbi utam során már a következõ részt fogalmaztam magamban, hazafelé jövet arra kívántam felhívni olvasóink figyelmét, hogy soha ne felejtsék otthon a pumpát, ugyanis leeresztett a hátsó kerekem (talán túl sokat dicsértem az elsõt). Aztán amikor másnap reggel felkeltem, hûlt helyét találtam a biciklimnek, valaki beosont a véletlenül nyitva hagyott kertkapun és szépen elemelte. A pumpám viszont megvan.
A zartkor ajánlja: Forradalmárok - rendszerváltás minimálban
A magyar közönség elsõként a Román Filmhéten láthatta Corneliu Porumboiu debütáló alkotását Volt vagy sem? címmel. A SzimplaFilm jóvoltából, akik lemaradtak volna, mostantól "Forradalmárok" címfordításban élvezhetik az új román film eme kétségkívül gyöngyszemét jelentõ tragikomédiáját.
Olyanok voltatok, mint mi, csak ti megtanultatok járni – II. rész
A Petõ Intézetben mindezidáig ismeretlen gyûlölködés és pártoskodás zajlik, a Moszkitó azonban nem ezzel foglalkozik, hanem bepillantást nyújt egy olyan közösségbe, amelyik elõtt mindenféle színezetû kalapot illik megemelni.
Bûzdetektor - kiszagolja a romlott húst
A Berlini Mûszaki Egyetem munkatársai olyan módszert dolgoztak ki, amelynek a segítségével másodpercek alatt megállapítható egy hústermékrõl, hogy az romlott-e vagy sem. A kutatók az eljárást FreshScannek nevezték el - írta az sg.hu.
Traffipaxok országszerte
A Moszkitó időről időre nem csak élvezetes írásokkal kívánja szolgálni hűséges olvasóit, hanem hasznos információkkal is! Ezúttal az autós társadalom tagjainak nyújtunk jelentős segítséget abban, hogy megspóroljanak maguknak jó néhány tízezer forintot. A birtokunkba jutott ugyanis az országos traffipax-mérőhelyek listája, amelyet most boldogan teszünk közzé. Íme.
Prágai kísértések – No para!
Aztán eljött a nagy nap. Virradat elõtt ébredtem. A piszkosgõzös város szürke panelépületeit az elsõ napsugarak simogatták. Jó, amikor a buszon ültem, már világos volt. A párizsi prof, úgyhiják, Colas, politológus, és azt kell mondjam, szerteágazó mûködési területen ûzi a tudományipart. Holnap pl. Freudról fog elõadni. Amúgy elolvastam a 7végén egy tanulmányát a posztkommunizmusról, vegyes érzelmek. Prágai barátunk legutóbbi írásában fõleg a tudományos dolgozatával van elfoglalva, de szerencsére visszatért régen ismert szófordulata, az "azt kell, mondjam"...
Nagyobb eséllyel lesznek hiperaktívak a koraszülött fiúk
Egy dán kutatás szerint a koraszülött gyermekeknek jóval nagyobb esélyük van arra, hogy hiperaktívvá váljanak, mint a normál idõben világra jött csecsemõknek.
Újabb PANKKK-pályázatok
A PANKKK (Program a Nemzeti Kortárs Könnyûzenei Kultúráért) új lendülettel indítja a 2008-as évet. A hivatalosan február 15-én megjelenõ, lemezkészítést és tehetségkutatást támogató pályázatokat a tavalyi tapasztalatok és sikerek eredményeként idén jelentõsen megnövelt keretösszegekkel írják ki.
Örvényváros - Az élelmes ebédhordó
A város furcsa egy jószág. Lélegzik, mozog, él. S nem utolsó sorban éhezik. Fogyaszt, és anyagcseréjének egy részét az ebédhordó bonyolítja le. Budapest étvágya, úgy tûnik, nehezen csillapítható. Ebédhordók százai cirkálnak ugyanis az egyes kerületekben, szállítva az élelmet a város lakóinak. Az éthordó tulajdonképpen Budapest egész területén azonos valószínûséggel bukkan fel, mondhatni nem preferál egyetlen városrészt sem.
Munkát, lakást, új vajdát!
Az õszi helyhatósági választások után végre cigány kisebbségi önkormányzat is alakult Szentendrén, így a kistérségi roma együttmûködés fokozódhat. Bár anyagi támogatást a képviselõ-testület még nem szavazott meg a cigányságnak, õk már országos méretû összefogásban gondolkodnak a frissen, de vitatható körülmények között megválasztott cigányvajda ellen.
 
1.) Cartoon Network: Álmok háza 131
2.) Reklám az autón – egyetemrõl magánvállalkozásba 12
3.) Miért önzetlenek a gyerekek? 8
4.) Tolnai világlapja 6
5.) Védõangyal, túl a nyolcvanon - Katona Ferenc professzor, a neurológia magyar óriása 6
Blog











If U have Site U Can Earn
Top pay per click payments. Make money from your website.
dollarsincome.com



Warning: fread() [function.fread]: Length parameter must be greater than 0 in /home/indigo/web/moszkito/sz.php on line 22
  Impresszum | Hirdetési árak | Szerzői jogok

A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.