Mivel a jövõbeni nemzetközi éghajlatvédelmi kötelezettségek még nem körvonalazódnak, Ban Ki Mun ENSZ-fõtitkár szerdán felszólította a nemzetközi közösséget, hogy 2009-ig fogadjon el átfogó megállapodást a klímaváltozásról. Az indonéziai Bali szigetén tartott nemzetközi klímaváltozási konferencián mondott beszédében a világszervezet fõtitkára hangsúlyozta: az azonnali cselekvés a jelenlegi nemzedék erkölcsi kihívása. Magyarul: minden marad a régiben.
Az éghajlat biztonságos jövõje érdekében olyan útitervet és szoros menetrendet kell kidolgozni, amely révén 2009-ig megszületik a megállapodás - szögezte le Ban Ki Mun a részt vevõ több, mint 120 környezetvédelmi miniszter elõtt.
A fõtitkár az Egyesült Államoknak az ügyben tanúsított állhatatos ellenállását feszegetõ kérdésre válaszolva kifejtette, az egyes célok kidolgozásánál meg kell várni az azt követõ tárgyalásokat, annak ellenére, hogy egy ponton szükséges lenne meghatározni a károsanyag-kibocsátás csökkentésének célértékeit.
Egyes értesülések szerint a konferencia zárónyilatkozatának egyik tervezetében az szerepel, hogy felszólítanák az iparilag fejlett országokat az üvegházhatásokért felelõs káros anyagok 25-40 százalékos csökkentésére 2020-ig. Ban Ki Mun ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy ez kicsit túl nagyravágyó cél. A fõtitkár egyben felszólította Washingtont, legyen sokkal rugalmasabb.
Az Európai Unió és a fejlõdõ országok erõsen támogatják ezeket a célokat, amelyek megvalósítása azért szükséges, mert a világ átlaghõmérséklete két Celsius-fokkal emelkedett az ipari idõk elõttiekhez képest. Az Egyesült Államok képviselõje, Harlan Watson úgy fogalmazott: "amint számok jelennek meg a szövegben, az elõre meghatározza a tárgyalások eredményét".
Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter tegnap a helyszínrõl telefonon arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a 2012 utáni idõszakban az üvegházhatású gáz kibocsátások csökkentési mértékérõl a jelek szerint a péntekig tartó tanácskozáson nem sikerül még megegyeznie a részt vevõ több mint 190 országnak. Ugyanakkor a kötelezettségek általános alapelveirõl jó eséllyel igen, és ez már elõrelépés lenne - mondta a miniszter.
Fodor Gábor kifejtette, hogy ez az elsõ olyan nemzetközi éghajlatvédelmi tárgyalás, amikor már nem vitakérdés a globális felmelegedés ténye. Ezen kívül az eddig kötelezettségeket nem vállaló Ausztrália a klímacsúcs elejére idõzítve jelentette be, hogy csatlakozik a kibocsátás-csökkentést elõíró Kiotói egyezményhez. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) képviselõinek, illetve Al Gore korábbi amerikai elnökjelöltnek múlt hétvégén átadott Nobel-békedíj ténye is minden bizonnyal elõsegíti egy átfogó klímavédelmi megállapodás létrehozását - mutatott rá a miniszter.
Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fõosztályvezetõje, az IPPC-vel való együttmûködés hazai koordinátora ugyancsak a helyszínrõl elmondta: a jövõbeni megállapodás átfogó jellege azért fontos, mert jelenleg csökkentési kötelezettségek csak a világ fejlett országaira, illetve azoknak is csak egy részére vonatkoznak. A kötelezettségek kiszélesítésére úgy van lehetõség, ha a világ országai az eddigi, csupán "laza dialógus" helyett hivatalos módon, elõre meghatározott témakörökben tárgyalnának - közölte a fõosztályvezetõ.
Beszámolt arról, hogy a nemzetközi klímavédelemben merev, elutasító álláspontot tanúsító Amerikai Egyesült Államok és a fejlõdõ országok egyre inkább hajlanak arra, hogy mostantól hivatalos mederben folyjanak a tárgyalások. Kulcskérdés azonban a tárgyalások tartalma, hogy milyen témakörökrõl zajlik majd az egyeztetés.
Fontos lenne, hogy minden fejlett ország - így az USA is - csökkentést vállaljon, továbbá a fejlõdõk közül a gyors gazdasági növekedéssel bírók is készek legyenek "bizonyos mértékû" mérséklésre - hangsúlyozta Faragó Tibor.
A fõosztályvezetõ szerint a fejlett országok egy olyan nemzetközi alap felállítását tervezik, amely a fejlõdõ országoknak nyújtana anyagi segítséget a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásukban. Ebbõl az alapból jutna pénz arra is, hogy a fejlõdõ országok erdeiket megóvják. Az erdõirtások megelõzésével ugyanis lassítani lehetne a globális felmelegedést.
Összeállításunkat végigolvasva rá kellett döbbennünk, hogy elképesztõ tökölõdés zajlik a konferencián. Mert a különbözõ diplomáciai nyilatkozatok mögött ott sorakoznak a tények. Amint arról a Moszkitó is beszámolt: Brazíliában néhány éven belül egykori területének a felére csökkenhet az amazonasi õserdõ, sõt, a klímakonferenciának helyt adó Indonéziában is (Bali ugyan független de földrajzi és gazdasági szempontpól is az indonéz szigetvilághoz tartozik) drasztikus méreteklet öltött a fakitermelés. Hiába ültetett látványos PR-akvió keretében fát maga az indonéz elnök is, mindez nem sokat változtat a környezetromboládon.
Az USA vonakodik aláírni bármilyen egyezményt, és ha ez meg is történik, a kontraktumot olyan mértékben puhítja föl, hogy annak már nem sok kötelezõ ereje lesz. Még súlyosabb azonban Kína bejelentése: az ázsiai ország semmilyen szerzõdést nem hajlandó szignálni, mondván, az õ ipara most fejlõdik, most rajta a sor, hogy szennyezzen egyet a világon, Európa és az USA már megtette, és akkor õk sem írtak alá semmilyen egyezményt.
Az érvelés jogos lenne, ha nem fenyegetne az a veszély, hogy hamarosan elolvadnak a jégsapkák és a Gleccserek, Velence és Amsterdam alámerül a tengerbe, Magyarországon pedig megismerkedünk a szubtrópuis éghajlattal...
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
