Dél-Afrika II. - Az elõkészületek, avagy az élet értelme broki nélkül

Az afrikai utazás elsõ részében megismerkedtünk Andréval, a bíbor búrral, ezúttal pedig végignézzük mi minden kell ahhoz, ha valaki egy másik kontinensre tervez expedíciót. Malária, szúnyogok (de nem Nagy Moszkitók),

Legyen az úti cél Afrika bármely területe - az északi országok kis részét leszámítva - az ember elsõ gondolata, hogy vajon miféle rejtélyes kórságokkal fog szembekerülni. Nagyon fontos tájékozódni a védõoltásokkal és a malária veszéllyel kapcsolatban. Az internet a leggyorsabb és legkiválóbb csatorna, hogy aránylag gyorsan és minél több információt összeszedjünk a témával kapcsolatban. Én is így tettem, és rengeteg fórumot végigolvasva a következõkre jutottam:

Malária

A Dél Afrikai köztársaság nagyrészt kívül esik a malária veszély övezetein. Az egyetlen kivételt az észak-keleti, Botswana, Zimbabwe és Mozambikkal határos Gauteng és Mpumalanga felsõ területe jelenti. Ez azért is fontos információ, mert itt található Afrika öt legnagyobb nemzeti parkjának egyike, a Kruger Park, amelyre a késõbbiekben még részletsebben kitérek.

A malária betegségért egy vérben élõ, és szaporodó egysejtû a felelõs (Plasmodium falciparum) melyet köztudottan a szúnyog terjeszt, de óva intek bárkit attól, hogy a potenciálisan elkapható betegségek mélyebb analízisébe kezdjen, mert még a végén elmegy a kedve az egész utazástól… A védekezés legfõbb eleme minden forrás szerint a megelõzés.

Közlekedés Johannesburgban. Fotó:saw

A szúnyog csak szúnyog marad, legyen szó akár a Kruger parkról, a Gangesz partjáról, egy tiszai kenutúráról, vagy éppen egy olajszagú döglött-angolnás balatoni szabad-strandról… A szúnyogriasztó mindig beválik, akárhol is vesszük azt. Az okosok szerint a dolog nyitja, hogy minél magasabb legyen a riasztó spray, krém, stift, massza, akármi, dietil-tolu-amid (DEET) tartalma. Ezen kívül fontos, hogy a maláriaveszélyes területen sötétedés és alkony között ha lehet ne rohangáljunk fel-alá a szabadban, és világos színû hosszú ujjú, hosszú szárú cuccokat viseljünk.

A malária ellen eddig összetákolt tudásom szerint nincs védõoltás. A betegséget különféle tablettákkal kezelik, amelyek használhatók megelõzésre is (profilaxis). A régebbi tabletták (Lariam, Delagil, stb.) általában olcsóbbak, és ha valaki érzékeny rá sokkal brutálisabb mellékhatásai vannak, ráadásul egy héttel a malária területre utazás elõtt el kell kezdeni szedni, és a távozás után még négy hétig folytatni kell a kúrát.

A modernebb tabletták (Malarone, máshol Malanil) elõnye, hogy kevesebb ideig kell szedni, talán enyhébbek a mellékhatások viszont súlyos forintokba kerülnek (EUR 55-60/doboz), ráadásul itthon nem is lehet kapni (ha valaki nagyon akarja a Pharmafutárral be lehet hozatni Ausztriából).

Az esetleges mellékhatások mindkét esetben ugyanazok: hányinger, okádás, álmatlanság, vagy éppen ellenkezõleg: rémálmok, depresszió, stb. stb. Persze ezek nem kötelezõen jönnek elõ, de egy biztos: akinek enyhébb vagy komolyabb „hangulati” problémája volt már elõzõleg (pánikbetegség, depresszió, stb.) az - ha lehet - ne szedjen ilyen tablettákat, mert elcseszheti az egész utazást vele. Szokták még ajánlani a Doxycyclint is ami egy erõsebb fajta antibiotikum, de szerintem soha senki nem bizonyította még be, hogy ez bármire is jó lenne azon kívül, hogy az embernek kicsinálja a gyomrát…

A legfontosabb ellenérv: minden gyógyszer esetében ellenjavallt az alkoholfogyasztás!!!!! Azt azért zárójelben megjegyzem, hogy egyhetes Malarone kúrám alatt sikerült kétszer amúgy betyárosan betaszajtanom, és az ég világon semmi bajom nem lett a szokásoson kívül, de errõl majd késõbb… Szerintem a Dél-afrikai köztársaságba utazóknak fölösleges mérgezniük magukat ezekkel a szarokkal, hacsak nem kívánják egy hónapig pucéran a brokijukat lóbálni a Kruger parkban (egy pávián úgyis leharapja, akkor meg mi értelme az életnek ugyebár??!!).

Védõoltások

Amit ajánlani szoktak az a hepatitis A+B (Twinrix), a tifusz (Typherix), és esetleg elõvigyázatosságból egy tetanusz (ha éppen megsérülnénk az út közben). A sárgaláz elleni oltás csak akkor kell, ha az ember sárgaláz veszélyes országból érkezik, és ekkor igazolnia kell a reptéren, hogy be van oltva, úgyhogy ezt el lehet felejteni. A többit talán érdemes beadatni, bár megjegyzem, hogy egy ilyen oltásszéria eléggé kicsinálja az ember immunrendszerét, valamint a tetanusztól három napig úgy fájt a seggem, hogy ihaj! Az oltásokat az epidemiológiai központban lehet beadatni, ahol elég rendesen megvágják az embert (kb. 7000 forint/oltás +900-ért adják be fecskendõnként, nomeg 2500 pénz a vizitért…)

Egyéb elõkészületek és fontos tudnivalók

Az utazás repülõgéppel lehetséges. A nagyobb társaságok Lufthansa, Swissair, Air France. Ajánlom a www.go.hu -t ahol elég jó áron lehet találni jegyet. Ha megvan a jegy, akkor viszont 2-3 napon belül át is kell venni, és kifizetni (140-170 ezer körüli árat lehet megcsípni). Az út függetlenül a légi társaságtól kb. 15 óra egy átszállással Johannesburgba.

A Magyarországról beutazóknak nem kell vízumot váltani, csak ha 30 napnál tovább szeretnének maradni az országban. Az odautazásunk elõtt talán érdemes írni egy mailt a pretoria-i magyar követségenek márcsak a miheztartás végett is, ha bármi történik velünk vagy tudomisén…

A Dél Afrikai köztársaság megközelítõleg 1,220,000 km2, lakosság kb. 50 millió (10 fehér, 40 fekete). Az ország valutája a Rand (ZAR). Ez kb. 33-35 HUF/ 1 ZAR körül mozog. Itt említeném meg, hogy a hitelkártyát mindenképpen érdemes vinni. Elég széles körben használható, és biztonságosabb mintha az ember egy csomó pénzzel szaladgál. Hivatalos nyelv elég sok van tekintettel az õslakosok és telepesek sokszínûségére, de feltételezem, hogy ezt igen kevesen bírják, ezért ajánlom az angolt, amit általánosságban folyékonyan beszél mindenki.

Az egyetlen probléma, hogy általában egy európai vagy amerikai fül számára teljesen földönkívüli kiejtéssel abszolválják ezt…A fehér búr telepesek leszármazottainak anyanyelve az afrikaans, amely avatatlan fül számára tökéletesen olyan, mint a holland, valójában azonban a német, az angol, a francia keverék idiómája sok torokhanggal és hörgéssel vegyítve.

Az országban baloldali közlekedés van, és elfogadják a magyar nemzetközi jogsosítványt (okmányiroda). Azt ne feledje azonban senki, hogy a nemzetközi vezetõi engedély csak a rendes magyar jogsival együtt érvényes!

A baloldali közlekedéstõl nem kell berezelni, egy rutinosabb sofõr 10-20 km vezetés után készséggé tudja fejleszteni. Az úthálózat rendkívül jó. Gyakorlatilag jó minõségû autópályán el lehet jutni bárhonnan bárhova. Matricát nem kell venni, fizetõs kapuk vannak. Egyre nagyon vigyázzunk: még az itthoni jagellóknál is jobban szeretnek radarozni, úgyhogy a speed limitet szépen tessék betartani.

A közlekedés érdekessége, hogy a legtöbb keresztezõdésben minden irányból elsõbbséget kell adni. Ez azt jelenti, hogy mindenki megáll, aztán udvariaskodva elengedik egymást (és mûködik a dolog!!!) A benzin 10-15%-al olcsóbb, mint itthon.

Nem hátrafelé nézünk, hanem így megyünk elõre - a baloldalon. Fotó: Saw

Egy pár szót a messze földön hírhedt közbiztonságról: nekünk nem volt szerencsénk körsétát tenni Johannesburgban, de ezt nem is ajánlanám senkinek! Joburg (ahogy az afrikánerek mondják) és környéke valóban veszélyes hely. Azt azonban lényeges megjegyezni, hogy André barátunk véleménye szerint fõleg azok keverednek bajba, akik elõvigyázatlanul viselkednek.

Ne flangáljunk egyedül az utcán éjszaka (de nappal se…), ne álljunk szóba idegenekkel, a kocsit tartsuk zárva akkor is amikor benne ülünk, és ne viselkedjünk idióta japán turisták módjára, mert akkor biztosan felhívjuk magunkra a figyelmet. A legtöbb gondot a feketék okozzák (már csak azért is mert négyszer annyian vannak és szegényebbek is mint a fehérek).

Ott tartózkodásunk során azt tapasztaltuk, hogy a feketék nagy részében még mindig él egy nagyfokú alázat a fehérekkel szemben, és ezt érdemes szem elõtt tartani nekünk turistáknak is.

Egy utolsó általános javaslat: egy jó útikönyvet mindenképpen érdemes beszereznünk az indulás elõtt. Mi az Útitárs Dél-Afrika címû könyvét választottuk, de biztosan van még számos más érdemes mû. Térképet érdemes ott helyben venni.

Kezdõdjék hát a kaland…