2013-tól kalapács alatt a teljes szén-dioxid-mennyiség - Az Európai Bizottság éghajlatváltozással kapcsolatos javaslata
A szennyezés nagy részéért felelõs villamosenergia-ipari ágazatnak az új rendszer 2013-as bevezetésétõl kezdõdõen a teljes kibocsátható szén-dioxid mennyiséget árverésen kell megvásárolnia, míg a többi ipari ágazat esetén 2020-ig vezetik be az új rendszert.
A javaslatcsomag központi elemeként a Bizottság a jelenleg is mûködõ kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS) kívánja megerõsíteni és kiterjeszteni. Az árverési rendszer nyitott lesz, azaz bármely európai uniós szereplõ bármely tagállamban vehet kibocsátási egységeket. A piacra vitt kibocsátási egységek mennyiségét évrõl évre csökkentik.
Az ETS-bõl származó bevételek a tagállamokat illetik, és azokat olyan célokra kell felhasználni, amelyek segítik az EU-t a környezetbarát gazdaságra való átállásban, például a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó, vagy a szén-dioxid kivonása és tárolása területén megvalósuló kutatás-fejlesztés támogatására.
A bevetélek egy részébõl a fejlõdõ országokat kell segíteni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban.
A Bizottság minden tagállam számára egyedi célt határoz meg a kibocsátási szint csökkentésére, illetve megállapítja azokat a célértékeket, amelyekre az újonnan csatlakozott, enyhébb elbánásban részesített tagállamok adott esetben növelhetik kibocsátási szintjüket 2020-ig.
A Bizottság szerint a tagállamok mindegyikének sürgõsen hozzá kell kezdenie az energiafogyasztás szerkezetének átalakításához.
Az EU végsõ energiafogyasztásában a megújuló energiaforrások aránya ma 8,5 %-ot tesz ki, ami azt jelenti, hogy átlagosan 11,5 százalékpontnyi növekedésre van szükség a 20 %-os célkitûzés 2020-as eléréséhez. Ennek elérése érdekében a Bizottság a tagállamok mindegyike számára egyedi, jogilag számonkérhetõ célt javasol.
A megújuló energiaforrások fejlesztésének lehetõségei tagállamonként eltérõek, ezért speciális nemzeti cselekvési tervekben kell rögzíteni, hogy az egyes tagállamok miként akarják a célt teljesíteni, és azt is, hogy miként lehet az elõrehaladást hatékonyan ellenõrizni.
A tagállamoknak határaikon kívül is lehetõségük lesz a megújuló energiaforrások támogatására, így a befektetések oda áramolhatnak, ahol a megújuló energiaforrások a leghatékonyabban termelhetõk.
A javaslat célként tûzi ki továbbá a bioüzemanyagok felhasználásának 10 %-os arányra növelését 2020-ig az EU közlekedési ágazatában.
Barroso a Parlament ülésén kifejtette, hogy a Bizottság a csomag összeállításánál figyelembe vették az egyes tagországok eltérõ beruházási kapacitásait és kiinduló helyzetét, valamint a versenyképességi szempontokat is. Véleménye szerint a javaslatok végrehajtása 2020-ig kevesebbe kerül, mint az uniós GDP fél százaléka.
Ez pedig polgáronként mintegy 3 eurót jelent hetente. Barroso hozzátette, a cselekvés elmaradása ennek több mint tízszeresébe kerülne, és azt sem szabad elfelejteni, hogy a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó szektor önmagában is egymillió új munkahelyet teremthet
Az EP-képviselõk alapvetõen támogatták a Bizottság elképzeléseit, azonban többen kételyeket fogalmaztak meg a bioüzemanyag felhasználási arányának növelése kapcsán, illetve aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy európai munkahelyek olyan országokba kerülhetnek, ahol nincsenek kötelezõ kibocsátási határértékek.
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
