Egy nemzetközi természetvédelmi hálózat legfrissebb tanulmánya szerint a génmódosított növények növelik a növényvédõszer-használatot és nem adnak választ a szegénység mérséklésére
A génmódosított növények termesztése a növényvédõ szerek felhasználásának ugrásszerû növekedéséhez vezetett, nem eredményezett termésnövekedést, és a bolygónkon tapasztalható éhezésre és szegénységre sem nyújtott megoldást - derül ki a Föld Barátai által néhány napja közzétett tanulmányból, amely egy idõben jelent meg a génmódosított növénytermesztési adatokat bemutató, a biotechnológiai ipar által készített éves jelentéssel.
”A biotechnológiai ipar által támogatott és a mezõgazdasági biotechnológia térnyeréséért fellépõ nemzetközi szervezet, az ISAAA e jelentéssel szeretné elhitetni, hogy a génmódosított növények töretlen diadalmenetben hódítják meg bolygónkat, korántsem ilyen rózsás a helyzet” – olvasható a Magyar Természetvédõk Szövetsége honlapján.
A Föld Barátai nemzetközi hálózat munkatársai - független elemzéseket, kormányzati és nemzetközi adatokat felhasználva - készítettek egy átfogó tanulmányt, amely bemutatja, hogy valójában "Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények?"
Fidrich Róbert, a Föld Barátai magyar tagszervezetének, a Magyar Természetvédõk Szövetségének (MTVSZ) programvezetõje elmondta:
„A génmódosított növények nem váltották be a biotechnológiai ipar által már régóta hangoztatott ígéreteket. Sõt, e növények miatt világszerte fokozódott a növényvédõszer-felhasználás, amely veszélyezteti a környezetet és a helyi közösségek életét.
Bár arról beszélnek, hogy ma már több, mint százmillió hektáron termesztenek génmódosított növényeket, arról nem esik szó, hogy ez a világ mezõgazdasági területeinek is csak mindössze 1,5-2%-át teszi ki.”
„A biotechnológiai ipar azt mondja az afrikaiaknak, hogy szükségünk van génmódosított növényekre, a lakosság igényeinek ellátására. Ugyanakkor a génmódosított növények túlnyomó részét a gazdag országok állatainak takarmányozására és komoly gondokat okozó üzemanyagok termelésére használják fel, ráadásul ezek a növények nem is adnak nagyobb terméshozamot, mint a hagyományos fajták” – vélekedett Nnimmo Bassey, a Föld Barátai nemzetközi génmódosítás kampányának nigériai koordinátora.
Helen Holder, a Föld Barátai Európa génmódosítás kampányának koordinátora szerint mára egyértelmûvé vált: helyes, hogy az Európai Unió a génmódosított növényekkel kapcsolatban az elõvigyázatosság elvét alkalmazza. A génmódosított növények nem adnak megfelelõ megoldást az Európa és a fejlõdõ országok gazdáit érintõ súlyos környezeti és gazdasági kihívásokra.
Egyre több bizonyíték mutatja, hogy szerte a világon a környezetbarát gazdálkodási módszerek adnak igazi választ, miközben serkentik a helyi gazdaságot és munkahelyeket teremtenek.
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
