Veszélyben a korallzátonyok

A globális éghajlatváltozás okozta felmelegedés miatt 2080-ra a világ korallzátonyainak 80-100%-a kifehéredhet, különösen a Csendes-óceán nyugati részén, az Indiai-óceánban, a Perzsa-öbölben, a közel-keleti és karibi térségekben.

A korallok fehéredésének egyik legismertebb oka a tengerfelszíni víz hõmérsékletének emelkedése, melyet a globális éghajlatváltozás okoz. Elég, ha az év legmelegebb hónapjaiban akár csak 1°C-kal a havi átlag fölé emelkedik a hõmérséklet, a fehéredés megkezdõdik.

A folyamat során a korallszövetekben élõ szimbiotikus alga kilökõdik, és a korall elveszti színét. Ha a káros hatás megszûnik, a korallok rövid ideig még képesek regenerálódni és felveszik szimbiózisban élõ algáikat – ha nem szûnik meg, a korallok elpusztulnak. Ez pedig számtalan tengeri gerinctelen élõlény és hal kipusztulásához vezethet, amelyeknek élelmet és búvóhelyet biztosít a korallzátony.

A vízmelegedés mellett az óceánok vizeinek elsavasodása is hatalmas veszélyt jelent a korallokra. A levegõével párhuzamosan ugyanis az óceánok széndioxid-koncentrációja is növekszik, vagyis a tengervíz lassan elsavasodik. Ez csökkenti a mészhéjakat és csontokat felépítõ szervezetek meszesedési képességét. A kagylók, csigák és rákok mellett ez a kedvezõtlen hatás a hideg tengeri korallokat is érintheti 2050-re.

A mélytengeri korallzátonyokat és korallkerteket a globális éghajlatváltozáson kívül az olyan emberi tevékenységek is nagymértékben veszélyeztetik, mint a fenékhálós halászat. A halászatnak ez a formája jelentõs károkat okoz például az Atlanti-óceán északi szárazföldi zátonyaiban.

Az akár már nyolcezer éves sérült, vagy elpusztult korallokat azután a hullámok és a tengeri viharok törmelékké morzsolják. A korallok csökkenése az egész ökoszisztémában változást okoz: az élõvilágban gazdag és változatos terület kimerül, és elalgásodik.



Az évezredek alatt kialakuló korallzátonyok egyedülálló környezetet nyújtanak a tenger változatos élõvilágának A mély, 3-14 °C-os tengervízben és a sekély, 21-30 °C-os trópusi tengerekben elõforduló korallok kulcsfontosságú szerepet játszanak mintegy egymillió állat- és növényfaj életében.

A WWF természetvédelmi szervezet 2008-at a korallok évének tekinti. Ezzel is megpróbálja felhívni az emberek figyelmét arra, hogy tevékenységük nagyban fenyegeti és súlyosan károsítja a bolygó élõvilágát.

Forrás: wwf.hu