Elektronikus szolgáltatások a világban

Az IBM és az Economist Intelligence Unit felmérése szerint visszaestek az elektronikus szolgáltatások terén korábban vezetõ országok. Magyarországok a 33. heyen áll.

Az Economist Intelligence Unit 2008-ban is elkészítette azt az összehasonlító felmérést, amely digitális felkészültségük alapján rangsorolja a világ 70 országát.

A vizsgálódás szempontjait 6 kategóriába sûrítették, melyek a következõk: internet hozzáférés és technológiai infrastruktúra, üzleti környezet, szociális és kulturális környezet, jogi környezet, kormányzati szabályozás és hosszú távú tervezés, valamint a vásárlók és a cégek befogadó készsége.

A felmérés 3 fõbb kategóriába sorolja az országokat digitális felkészültségük alapján. Megkülönböztet vezetõket, gyorsan alkalmazkodókat és késõi belépõket.

Általánosságban megfigyelhetõ, hogy a digitalizáció mértéke a világ minden táján növekedésnek indult. Az általános fejlõdés ellenére a top 10-ben meglehetõsen átrendezõdtek az erõviszonyok. A korábban 4 évig folyamatosan vezetõ Dánia 4 helyet zuhant, csakúgy mint Svájc. Finnország 3 helyet esett vissza – kiszorulva ezzel az elsõ tízbõl.

A finnek helyét az osztrákok vették át. Az elsõ helyen az Egyesült Államok áll, Hong Kong szorosan követi, amely a tavalyi évhez képest 2 helyett lépett elõre.

Magyarország pontszáma a tavalyi 6.16-ról 6.30-ra emelkedett, ami a 33. helyhez volt elegendõ – így egy helyet ugrottunk a tavalyihoz képest. Szomszédaink közül Ausztria és Csehország szerepeltek jobban nálunk.

A digitális fejlõdést korábban vezetõ európai országok számos tekintetben képtelenek voltak megõrizni vezetõ helyüket. Sem Finnország, sem Dánia nem tudták növelni az informatikai és kommunikációs technológiákra fordított kiadásaikat.

Ennek megfelelõen ezekben az országokban szintén stagnált a digitális csatornák száma, illetve ezek elérhetõsége. Azokban az országokban, amelyek idén elõrébb kerültek az elsõ tíz között (az USA, Hong Kong, Hollandia és Ausztrália), a hozzáférésben, valamint az innovációs környezetben történt fejlesztés.

A fejlett és kevésbé fejlett országok közötti különbség 2008-ban is csökkent, de a csökkenés mértéke az elõzõ évekhez képest jóval kisebb. A digitalizáció terén legkevésbé felkészült országok, bár pontszámaik emelkedtek, nem tudtak elõkelõbb helyezést elérni – részben azért mert az üzleti környezet kedvezõtlennek bizonyult.

Az internet hozzáférés növekedése néhány fejlõdõ országban, különös tekintettel Latin-Amerikára, riasztóan lassú. Néhány, késõi belépõ ország viszont elõrébb lépett, éppen az internet hozzáférésben történt fejlesztéseknek köszönhetõen. Ezek közé az országok közé tartozik Szaúd-Arábia, Thaiföld és Egyiptom is.

A tanulmány készítõi szerint kiemelkedõen fontos a kormányzati hozzáállás a megfelelõ digitális infrastruktúra megteremtése és fejlõdése szempontjából.

A felmérés felhívja a figyelmet arra, hogy a kormányzatoknak példát kell mutatniuk saját informatikai és kommunikációs infrastruktúrájuk megteremtésével, technológiailag semleges, nyílt, rugalmas, szabványos és a mindenkori igények szerint könnyen és költséghatékonyan továbbfejleszthetõ megoldásokkal.