Házi kedvenc volt a róka?

Egy észak-jordániai lelőhelyen feltárták a Közel-Kelet legősibb temetőjét. Az itt talált sírok némelyikéből az emberi maradványok mellett egy vörös róka csontjai is előkerültek, ami arra utal, hogy az állatot talán már jóval a kutya háziasítása előtt házi kedvencként tartották – írja a National Geographic.

Az 'Uyun al-Hammam közelében fekvő 16 500 éves lelőhelyre 2000-ben bukkantak rá a Torontói és a Cambridge-i Egyetem antropológusai. A korábbi kutatások valamivel későbbi időszakra – a mintegy 15000–12000 évvel ezelőtti natufi kultúra idejére – tették a térségben feltárt legrégebbi temetőket.

Ezekben már megfigyelhető volt, hogy egyes halottakat kutyákkal együtt temettek el. Egy asszony a kezét a kiskutyáján nyugtatva került a sírba, míg egy másik sírban három ember maradványai mellett két kutya csontjai és teknőspáncélok is napvilágra kerültek.

Az új feltárások azonban azt mutatják, hogy ezek a temetkezési szokások már korábban megjelentek. Az egyik sírban egy vörös róka vörösokkerrel bevont koponyájára és jobb felkarcsontjára leltek, valamint szarvasok, gazellák, és vadon élő marhák csontjaira. Egy másik közeli sírból egy vörös róka szinte hiánytalan csontváza került elő – csak a koponya és a jobb felkarcsont hiányzott, ami arra utal, hogy ugyanannak a rókának a testrészeit helyezték át az előbb említett sírba, a történelem előtti időkben. „Úgy tűnik, hogy a rókát megölték, és a tulajdonosával együtt eltemették.

Később valamiért felnyitották a sírt, és áthelyezték az emberi maradványokat. De mivel olyan erős kapocs volt az ember és a róka között, a rókát is az új sírba tették.”

A kutatók feltevése szerint egykor ugyanúgy bántak a rókákkal, mint a kutyákkal. Valószínűleg kísérletet tettek a megszelídítésükre, de sikeres háziasításról nem lehetett szó. Tanulmányok bizonyítják, hogy bár az ember képes az irányítása alá vonni a rókákat, ez nem olyan könnyű, hiszen ijedős, félénk jószágok. Talán később ezért nyerte el a kutya „az ember legjobb barátja” címet.

National Geographic