Hazánkban 3-4000 embert érint az úgynevezett szürkületi vakság, amely fokozatos látásvesztéssel, esetenként teljes vaksággal jár. Az örökletes betegség most úgy tűnik, mégsem kárhoztat örök sötétségre: a sci-fibe illő megoldást a retina-implantátumok jelenthetik.
Óriási jelentőséggel bír egy vak ember életében, ha a teljes sötétség után hirtelen a homály birodalmában találja magát: szépen lassan újra fel tudja ismerni a fényforrások irányát, meg tudja különböztetni az almát a ba¬nántól, illetve elmosódottan bár, de elkezdi újra érzékelni az őt körülvevő tárgyi világot. Bármilyen hihetetlennek is tűnik, Miika Terho és 15 társa legalábbis ilyen és ehhez hasonló tapasztalatokról számolt be egy speciális, retina-implantátumokkal zajló vizsgálat résztvevőjeként.
A finn férfit még 2010 októberében hívták meg vendégként a Látás Világnapján a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájára, ahol a szakemberek egyúttal azt is bejelentették, hogy a szóban forgó szubretinális (retina alatti) chip beültetését kísérleti jelleggel hazánkban is megkezdik.
A retina-implantátum a különféle betegségek következtében károsodott ideghártyát igyekszik pótolni, hiszen pontosan olyan elven működik, mint a retina érzékelő sejtjei. Szerte a világon többféle implantátummal kísérleteznek, amelyek közül az egyik legígéretesebb a látóhártya alatti implantátum, Zrenner professzor és németországi munkacsoportjának fejlesztése.
Ez egy kb. 100 µm vastag és mindössze 3x3 milliméteres lapocska, melynek a "lelke" egy 1500 fotocellából álló chip. Minden egyes fotocellája úgy reagál a fényre, hogy azokat elektromos impulzusokká alakítja, és egészen apró elektródákon keresztül vezeti az áramot a felette levő ép idegsejtekhez.
Az apró szerkezet olyan felnőtt betegek szemébe ültethető be, akik a látásukat az elmúlt években vesztették el az ideghártya károsodása miatt. Mint azt Németh János professzor, a Szemészeti Klinika igazgatója a HáziPatika.com kérdésére elmondta, a 6-8 órás beavatkozás a hallókészülékek beültetéséhez hasonlóan a fül-orr-gégészek közreműködésével kezdődik, majd az egyedileg legyártott lapocska végül több orvosi ¬team részmunkájával kerül a helyére.
Dr. Kusnyerik Ákos a Magyar Bionikus Látásközpontban zajló retina-implantátumos vizsgálatok koordinátora. Mint mondja, a németekkel való tudományos kutatási együttműködés 2010 októberére jutott el abba a fázisba, hogy a műtétekhez elkezdhettek betegeket is toborozni, amelyekből az első öt beavatkozást ingyen végzik el a kiválasztottakon
A vizsgálatokra ősz óta már több százan jelentkeztek a klinikán. "A toborzás során a legalkalmasabbakat keressük, akiknél várhatóan a lehető legjobb eredmények érhetők el, és akik átérzik, felvállalják ennek a beavatkozásnak az újdonságát, akik hajlandóak megtanulni egy új látásélményt" - mondja dr. Németh János, és felsorolja a legfontosabb kritériumokat, amik szükségesek a műtétre való alkalmassághoz.
"A feltétel, hogy a diagnózis ez az öröklődő szembetegség, a farkasvakság (retinitis pigmentosa) legyen. Ha ez igazolódott, akkor végzünk egy részletes szemészeti vizsgálatot. Fontos, hogy a páciens általános állapota jó legyen, hiszen ki kell bírnia egy hosszú altatást. Szerencsés, ha nincsenek más szemészeti társbetegségei sem."
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
