Éhezés, szomjúság, járványok és természeti katasztrófák várnak a jövõ generációjára, ha ilyen mértékben folytatódik a természet kizsákmányolása – figyelmeztet a WWF legújabb, a biológiai sokféleségrõl szóló tanulmányában.

A NASA Swift mesterséges holdjának és a véletlen szerencsének köszönhetõen a csillagászat történetében elõször sikerült közvetlenül az elejétõl nyomon követni egy szupernóva-robbanást. A csillagaszat.hu cikke.

Döntõen a magyar kutatás-fejlesztés és oktatás képviselõinek közremûködésével interaktív formában mutatja be a tudomány és technika eredményeit az elsõ magyar tudományos tematikus csatorna TTv TudásMédia néven.

Bár a gyémánt ritkaságnak számít a Földön, meglepõen gyakori lehet az ûrben, mint errõl az Astrophysical Journalban közlésre elfogadott cikk beszámol. A kutatók elõször az 1980-as években vetették fel a kozmikus gyémántpor létezésének lehetõségét, amikor a Földre érkezõ meteoritok vizsgálata során rengeteg nanométeres gyémántkristályra bukkantak - írta a csillagaszat.hu.

A Nature természettudományos folyóiratban megjelent írás szerint francia kutatók feltalálták azt a lábbelit, amelyik megjavítja saját magát, mindenféle ragasztó, vagy külsõ beavatkozás nélkül. Mindez egy speciális anyagnak köszönhetõ, amelyik – ha megsérül – újra visszanyeri a formáját.

Egy az exobolygók keresésére szakosodott amerikai kutatócsoport a Jupiterhez kísértetiesen hasonló bolygót talált egy Nap típusú csillag körül. Nem kizárt, hogy a késõbbiekben belsõ kõzetbolygókat is sikerül felfedezni a rendszerben, és akkor végre találhatnánk egy olyan bolygórendszert is, amely hasonlít a miénkhez – az eddig ismert 270 exobolygó közül ugyanis egyik sem tartozik hasonló felépítésû naprendszerhez.

A Tejútrendszer legtöbb csillaga „normális” sebességgel, azaz mintegy 100-200 km/s-mal halad valamilyen irányba, léteznek azonban õrült gyorsasággal száguldó napok is, amelyeket a galaxis közepén található óriási méretû fekete lyuk gyorsít fel. A három éve felfedezett expressz csillag azonban valószínûleg nem is a mi galaxisunkból származik, hanem a Magellán-felhõbõl.

Egy olasz urológus szerint a magassarkú cipõknek a közhiedelemmel ellentétben sokkal több jótékony hatása van, mint negatív. Állítása szerint nem káros a nõk egészségére, viszont hatékonyan javítja a szexuális problémákat és fokozza a szexuális aktivitást.

Bármily aberált is ezt bevallani, de tény, hogy a Moszkitó néhány tagját igen régóta foglalkoztatja a fekete anyag és a fekete energia. Ezek a rejtélyes fogalmak néhány éve jelentek meg a köztudatban, a tudósok ugyanis rájöttek, hogy az általunk érzékelt anyag és sugárzás az ismert univerzumnak mindössze öt (!) százalékát adja. Mindez persze nem keverendõ össze az antianyaggal, amelybõl az idõk kezdetén ugyanannyi volt, mint rendes matériából. A csillagaszat.hu-n azt olvastuk, hogy az antianyag forrása párolgó mini fekete lyukak sokasága. Ugyan ez nem ad magyarázatot a fekete energiára, vagy anyagra, de a cikk mégis rendkívül érdekes.

A világ összes kékszemûjének egy közös õse volt, ez az ember valamikor 6 és 10 ezer évvel ezelõtt élhetett – állítják dán kutatók.